A X. század derekán járunk, a magyar törzsszövetség már csak nevében viseli e megnevezést. Élesen elkülönül a keleti és a nyugati országrész.
Nyugaton Taksony fejedelem uralkodik, a keleti részeket Bulcsú főhorka uralja. Kettejük közül az utóbbi bír nagyobb hatalommal, és külhonban is őt tekintik a magyarok tényleges vezetőjének. Tartanak is tőle annak ellenére, hogy a görögkeleti rítus szerint megkeresztelkedett , mert a külországi magyar portyák változatlanul tovább folynak. A 954. esztendőben különösen erős magyar sereg indul I. Ottó német király ellen, és nagy diadallal, tömérdek zsákmánnyal érkezik haza.
Aztán következik a gyászos emlékű 955, és vele Regensburg, Lech-mező, Augsburg. Csupa baljósan csengő, ismert hely- és földrajzi név
De miként is folyt le az augsburgi csata? Vajon valóban akkora vereséget mértek a németek a magyar hadakra, hogy csupán hét gyászmagyar térhetett haza? Agyonvághatta-e a német uralkodót kürtjével a legendás Lehel vezér? Megbénult-e a magyarság az augsburgi vereség után, vagy ennél jóval árnyaltabb a kép? Mit tartogattak népünknek a következő esztendők?
Minderre, és még számos, e kort érintő történelmi kérdésre választ ad a VIHARLOVASOK sorozat zárókötete.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása