Kelet-Európában a szorongás nyelve mindannyiunk nyelve. Kiég a villany, megfordulnak a villamosok. Petri György Hátsó Szándékot hallgat egy sötét vonatfülkében. Kelet-Európában nyerít az idő, de nincs papagáj, és nincs idő sem: mindenki folytatja (örökli?) egymást a világvége után. És nincs bocsánat, senki nem őröl malmokat, senki vagy, ne félj.
Gothár Tamás első verseskönyve kibontja a szorongás tájait, és bejárja annak köreit. Képleteket ír fel, mintákat rögzít, hogy aztán töröljön is mindent. Mert itt senki nem ússza meg szárazon, és a beat üvöltése mire ideér, már el is végeztetett. Rólunk van szó, ahogy itt állunk és nézünk, hogy akkor mit csinálunk majd ezután.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása