Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története iránt érdeklődők már sokat olvashattak a diktatúra radikális intézkedéseiről, külpolitikai lépéseiről, vörösterrorjáról, vagy éppen a Vörös Hadsereg hadjáratairól. Ugyanakkor felvetődhetett bennük az a kérdés, hogy mindezek miféle távlati célok megvalósítását szolgálhatták? A forráskiadvány erre a kérdésre kíván válaszolni, a Tanácsköztársaságnak egy új megközelítés szerinti: utópisztikus elgondolások jegyében működtetett diktatúraként történő bemutatásával. Ez a szempont érvényesül a kötetnek a 133 napon át fennállt rendszer történetét áttekintő előszavában és a korabeli emberek: az irányítók és az ő köreiken kívül élők törekvéseiről, nézeteiről, tetteiről tanúskodó források összeállításában. A szöveges és képi dokumentumok öt részbe (a politikai rendszer; a vezetők intézkedései és ezek társadalmi fogadtatása; a diktatúra külpolitikája; a rendszer háborús konfliktusokban; ellenforradalmi megnyilvánulások) sorolva teszik lehetővé a Tanácsköztársaság történetének megismerését. E források között vannak olyanok, amelyekkel már találkozhattak az érdeklődők, így például rendeletek, plakátok, fényképek, ám kerültek a kötetbe olyanok is, amelyek, ezekhez képest újdonságot jelenthetnek az olvasóknak: egyebek mellett utópisztikus jövővíziók leírásai, álhírek, viccek, karikatúrák. A könyvben helyet kapott még egy rövid kronológia és egy, elsősorban az újabban megjelent szakirodalmi munkákat tartalmazó bibliográfia is. Mindezek által a kötet elősegítheti a magyar történelem e tragikus szakaszának az eddigiekhez képest egy további szempont szerinti áttekintését, valamint, önmagán túlmutatóan, általánosabb érvénnyel is, adalékokkal szolgálhat az utópisztikus politikai törekvések sajátosságainak vizsgálataihoz is.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása