Gyakorló szülőként rémálom, amikor az angyali kisgyerekből a tinédzser kor beköszöntével egyszerre mintha egy teljesen más személyiség venné át az uralmat gyerekünk felett. A forgószél, amely épp átsöpör rajtunk, a kiskamaszkor, és jobb, ha már az elején tudjuk, hogy nincs rá gyógymód. A túlélésnek azonban van titka: meg kell értenünk, mi zajlik a javában fejlődő agyban, amely másképp működik, mint a felnőtteké. Barbara Tamborini és Alberto Pellai tud erről egyet s mást: a fejlődő életkor pszichológiájának szakértőiként és két kiskamasz szüleiként (valamint két másik gyereké, aki még csak ezután lesz az) biztos kézzel vezetnek be minket ennek az életkornak a csodái közé, s ellátnak minket megfelelő tanácsokkal ahhoz, hogy bár lehetetlennek látszik, de megtaláljuk a megfelelő kommunikációs csatornát.
De nem csupán erről van szó. Segítenek abban is, hogy magunkba nézzünk, s megértsük, milyen típusú szülők vagyunk és szeretnénk lenni. Ily módon "elég jó" anyukák és apukák lehetünk, akik képesek eltöprengeni a saját hibáikon, és ha kell, változtatni az irányon. Mindezt anélkül, hogy túlságosan komolyan vennénk magunkat, ebben a világban ugyanis tökéletesség nem létezik.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása