A kötet Faludy György Szakolczay Lajosnak írott leveleit tartalmaz. A harmincnégy levél története, melyhez a költő verseket, fordításokat is mellékelt, majd egy évtizednyi időt ölel fel. Az első 1982-ben született, amikor a Kádár Jánost orosz lakájként "üdvözlő" költő nevét csak suttogva lehetett kiejteni Magyarországon, az utolsó 1990-ben, a rendszerváltás euforikus légkörében. Leveleiben Faludy - szinte mintegy saját portréját megrajzolva - hihetetlen nyíltsággal vallott önmagáról és gondolatairól. Irodalomtörténetről, művelődéstörténetről, esztétikáról, filozófiáról értekezett a maga sajátos módján; olykor gúnyos humorral, anekdotikus mesélőkedvvel.
Szakolczay Lajos Magyarországon elsőként írt méltató tanulmányt az emigrációban élő Faludyról. A kalandos történetű szöveg 1982-ben a Mozgó Világban jelent meg és lavinát indított el. A hatalom válasza nem maradhatott el: igyekeztek minden eszközzel aláásni az irodalomtörténész szakmai hitelét. Sikertelenül. Faludy György barátságába fogadta a tanulmány szerzőjét: "Hálámat nem tudom leróni" - fogalmazott.
A levelek mellett tanulmányok, interjúk, visszaemlékezések és Faludyt méltó külföldi cikkek is helyet kaptak a kötetben, tágabb kontextusba helyezve, színes részletekkel gazdagítva a két irodalomértő és -szerető ember kapcsolatát.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása