Mindenki szem a láncban írta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című híres versében, találó képet rajzolva a diktatúra hétköznapokat és emberi életeket behálózó természetéről. Ez az a történelmi keret, amely PAPP ISTVÁN tanulmányait egybefogja, ám a kötet írásai mindig az egyes embert helyezik a középpontba, és azt vizsgálják: miféle játszmák és szerepek mentén alakult mindazoknak a sorsa, akik akarva-akaratlanul kapcsolatba kerültek a hatalommal.
Hogy kerülhette el a felelősségre vonást az antiszemita propagandát kiszolgáló Kádár Lajos? Miként egyengette saját tudományos karrierjét az állambiztonságnak dolgozó Nagy Péter? Milyen játszmákra kényszerült Illyés Gyula a Rákosi-korszak politikai rendőrségével szemben? És vajon milyen ideológiai célokat szolgáltak Moldova György korai regényei? A szerzőt leginkább az értelmiség szerepe érdekli, ám írásainak főszereplői nem hősök és nem is árulók. Történetük mindig azt példázza, hogy az emberi sorsok bonyolultabbak annál, mintsem hogy egyszerű fogalmakkal leírjuk őket.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása