A könyv azokat a változásokat tárja fel, amelyek a tüntetések és a politikai aktivizmus terén következtek be a 2010 és 2020 közötti időszakban; ehhez a társadalmi mozgalmak kutatásának eszközét, a civil társadalom, valamint a politikai részvétel hazai és nemzetközi szakirodalmát és elméleti koncepcióit, továbbá empirikus adatokat hív segítségül. A könyv első részében a civil és a direkt politikai cselekvés közötti strukturális feszültséget elemzi, a második részben pedig a politikai aktivizmus különböző hazai típusait mutatja be részletesen többek között kérdőíves tüntetéskutatás, közvélemény-kutatás és tartalomelemzés segítségével. A tárgyalt időszakban a baloldali és liberális pártok térvesztésével párhuzamosan kaptak egyre nagyobb jelentőséget a nyilvánosságban és a politikai akaratképzésben az alulról jövő kezdeményezések, társadalmi és politikai mozgalmak, valamint a nem kormányzati szervezetek. A kormányzó jobboldalon ugyanakkor a választói mozgósítás nem korlátozódott a választási kampányokra: a Fidesz az ún. mozgalmi kormányzást olyan eszközök segítségével valósította meg, mint a nemzeti konzultáció és a Békemenet.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása