Ráday Gedeon és Földi János összegyűjtött verses munkáinak teljességre törő korábbi kiadásai nagyjából egy évszázaddal ezelőtt láttak napvilágot: Rádayé 1892-ben, Földié 1910-ben. A két költői életmű vékonyka köteteinek versanyaga jelen kiadásunkban számos, korábban még lappangó vagy ismeretlen munkával bővült. A terjedelmet tekintve mindkét szerző verseinek száma a mostani kiadásra megduplázódott. Jó pár, korábban ismeretlen kéziratos vers került elő a Ráday Gyűjtemény Levéltárából, illetve Földi esetében a kallódó kis nyomtatványok és a folyóiratközlések feltárása nyomán. Ennek köszönhetően a versújítás korának a két meghatározó jelentőségű szerzőjéről immár árnyaltabb és összetettebb kép alakítható ki.
A kiadást kísérő két szerzői életrajz, illetve a szövegek jegyzetei hozzájárulnak torzóban maradt munkásságuk és alakjuk alaposabb megismeréséhez. Mind Ráday, mind pedig Földi ugyanis tudós költőként a fordítás hazai gyakorlatának és elméletének, a versnyelv és a prozódiai rendszer megújításának, az első folyóiratok ízléselveinek jelentős alakítója és formálója volt.
Irodalomtörténeti jelentőségüket jelzi, hogy Kazinczy Ferenc célkitűzései és elvei kettejük meghatározó ösztönzését teljesítették be.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása