Rövid, esszéjellegű filozófikus írások Istenről, emberekről, eszmékről.
Igaz, a szabadságra szükség van, mert a szolgaság szükségszerűen rossz de mindebből nem következik az, hogy minden olyan normát le kellene érte rombolni, ami erkölcsi korlátok közé szorítaná. Voltaképp ezen a ponton keresendő a konzervatív és a liberális szabadságfogalom közötti egyik, ha nem a legfontosabb különbség. Mert míg az előbbi úgy véli, hogy a szabadságot minden egyén számára biztosítani kell, de csak addig, míg az nem ütközik az egyes közösségek és hagyományok értékrendszerébe és az igazságosságba; addig a liberális, minden tiszteletet sutba dobva, korlátlanná kívánja tenni az egyén autonómiáját. Így kerül kukába a liberális gondolkodás szerint a nemzet, a család, vagy éppen bármilyen más, emberen túli értékek hitén alapuló közösség is.
Nagy kár, hogy a profán kilökdösi életünkből a ritkán látott vendéget: a szentet... Pedig a szent velünk él. De a mi választásunkon múlik, hogy meddig még.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása