Az ember olyan lény, akire a magával hozott, örökölt sajátosságok mellet, maga az "élet" pakolja rá a különféle személyesnek mondott, azzá vált, jellembeli, moralitást adó "bélyegeket", így aztán minden emberi lény egyfajta egyedi egyetlen kollázs-teremtmény. Mint, amikor a művész mindenféle "oda nem illő", illetve oda illő "anyagot" pakol rá üresen tátongó farost lemezére...
Jelen mű természetesen "kortárs", nagyon is az, sőt, beleugrik a már csaknem létező "poszt-jövő" világaiba is, ahová az egyének (sokszor csak egyedek...), mint gazdáik a kutyáikat, úgy húzzák maguk után felmenőik és közvetlen nemzőik múltját, egy történelemnek is nevezett, jobbára embergyilkos rettenetet...Ebben a történelmi időutazásban is kibontakozik - Amerikától Japánig - a szereplők igazi mai sorsa, melyre leginkább a kétségbeesett önmagam-keresés, hazátlanság-érzet, teljes tanácstalanság nyomra rá bélyegét, ami, bizonyos szituációkban néha kabaréba csap át. Minden egyes szereplő egy jel; egy önmagát felmutató, magányosan vergődő lelki romhalmaz. Világregény; amerikai, német, magyar és japán tragédiákkal, híres írók, gondolkodók, rockzenei dalszövegek megidézésével mutatja meg, hogy miféle világban is élünk, és mindez hová is vezethet...Mindeközben versek és széppróza...
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása