Az Anjou-házból származó I. Károly, ismertebb nevén Károly Róbert magyar király a XIV. század első negyedében kíméletlen harcok árán megszabadította az országot az oligarchák átkos hatalmától. Megteremtette a belső rendet, ami gazdasági fellendülést hozott, és az ország virágzásnak indult. A kincstár megtelt, és az uralkodó most már az ország fejlődésével, a szövetségi kapcsolatok kiépítésével foglalkozhatott. Nagybátyjával, a nápolyi Bölcs Róberttel megállapodott a dinasztikus házasságban.
Három fia közül a legidősebbnek, Lajosnak szánta a magyar trónt, a középsőnek, András hercegnek pedig a Nápoly-Szicíliai Királyság koronáját, Johanna hercegnővel kötendő házassága révén. Azt tervezte, hogy a két ország testvéruralkodói olyan szilárd egységet kovácsolnak majd, ami képes lesz minden külső hatalmi törekvésnek ellenállni.
Ám nem számolt azokkal a körülményekkel, amelyekkel Andrásnak, a Nápolyba gyermekként került hercegnek szinte azonnal szembesülnie kellett. A nápolyi udvar erkölcstelen életmódja, a mindent átható intrika és ármány megkeserítette András mindennapjait, aki csupán saját udvartartásában és testőrségében bízhatott. Ellenségei azonban nem pihentek, és a herceg sodródni kezdett végzete felé.
Az apja halála után még gyermekként megkoronázott Lajos életét és korát bemutató sorozat első kötete ezt az időszakot mutatja be. Megjelennek benne a politikai cselszövések kitervelői és haszonélvezői, s kiderül, milyen módszerekkel érvényesültek és tettek tönkre uralkodók között született, esküvel megerősített egyezségeket.
A kötet a sötét végkifejlet felé haladva tárja az Olvasó elé azokat a történéseket, amelyek később Nagy Lajos uralkodására és háborúira is komoly hatást gyakoroltak.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása