A hitét és meggyőződését az adott kor nyelvén kifejteni és megvédeni kívánó keresztény irodalom a 2. században tör utat magának a késői hellén szellemi életben. A kortárs görög irodalmi alkotásokkal szemben azonban valamiféle agresszivitás jellemzi ezeket az írásokat. A helyenként megnyilvánuló támadó szellem mögött gyakran ismerhető fel a keresztények - akik maguk is a pogányságból jöttek - meglepettsége, sőt zavara: miért nem fogad el minket és tanításunkat a világ? Ez a kérdés azért foglalkoztatja őket, mert vallásváltoztatásukban sokan látták meg az előrelépés lehetőségét, ami viszont nem jelent szükségképpeni szakítást sem az Ószövetség világával, sem Hellász kultúrájával.
A II. századi görög apologéták című kötet közel négy évtizede látott napvilágot Vanyó László szerkesztésében. Az 1984-es magyar kiadás óta ezeknek a tartalmi és stilisztikai szempontból is rendkívül sokszínű irodalmi hagyatéknak számos kritikai kiadása jelent meg angol, francia, német, olasz és spanyol nyelvterületen, így elengedhetetlenné vált a magyar fordítás revideálása is. E munka eredményét tarthatja kezében az olvasó. A régi fordítók közül köszönettel tartozunk Orosz Atanáz püspök úrnak és Németh László atyának, akik vállalták korábbi fordításaik felfrissítését, átdolgozását.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása