Lehet-e izgalmas egy Agatha Christie-regény tojásfejű belgák, angol vénkisasszonyok és persze gyilkosságok nélkül? A krimi királynőjének Mary Westmacott álnéven írt érzékeny lélektani regényei egyértelmű igennel felelnek a kérdésre. Az e lapokon kibontakozó, idill és tragédia közt ingadozó élettörténetek finom társadalom- és élénk karakterrajzzal egészülnek ki, elfeledtetve a hullák hiányát.
A középkorú Joan Scudamore-nál nincs magabiztosabb anya és feleség: most is azzal a meggyőződéssel tart hazafelé Bagdadból, hogy sikerült elsimítania egy családi problémát. Amikor azonban az átszállást lekésve napokra egy világvági török határállomás fogadójában ragad, kénytelen átgondolni az életét, a sivatag forró csendjében visszaemlékezve pedig lassacskán kiderül: tökéletesnek gondolt élete nem több illúziónál...
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása