A líra nem magyarázkodik, hanem asszociál - aztán ha átívelünk az elemek között cikázó villám hátán, akkor mi vagyunk a közönsége. Ha a költeményt az eszünkkel nem tudjuk kicsomagolni a vad társítások göngyölegéből, akkor ne adjuk fel. Illetve adjuk fel - ez nem az ész munkája. Elég, ha a minket figyelő plafonnal rettegünk a szemgolyó érhálózatától és az idegeinken, a molekuláinkon cidriző facsipesztől a repedő üveg alatt. Kedves olvasó, kellemes borzongást. Szerintem a költő műfordító is - ez ad neki türelmet, gondosságot és alázatot a saját szövegeihez, könyörtelenséget a felesleg kihúzásához; és ez ad nekünk bizalmat a verseskötete olvasásához: Szeder Rékát műfordítóként ismertem meg. (Horváth Viktor)
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása