A művészi színvonalon álló hímzések legjava a nyugati műveltség területén már a középkorban is rendes, többnyire céhek kötelékébe tartozó s azoknak szabályai szerint kitanult kézművesek munkája. Ezek Magyarországon a "hímvarrók", kik egyúttal - de nyilván nem mindig - "erszénykötők" is.
A kötet a magyar hímzések sokszínűségét és szépségét mutatja be fekete-fehér képmellékletekkel.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása