Az a tény, miszerint röviddel a Lovagkirály című kötet megjelenését követően sor kerülhet annak újbóli kiadására, két dologra egyértelműen rávilágít. Mindenekelőtt Szent László alakjának, a magyar kultúrtörténetben betöltött szerepének kiemelkedő jelentőségére, amely régóta nyilvánvaló. Pontosan érzékelhették mindezt a hazai műemlékvédelemben vagy akörül tevékenykedő személyek, akik a 19. század utolsó harmadától fogva másolatokat készítettek a történelmi Magyarország középkori falképeiről - így a Szent László-legenda néven ismertté vált ciklusról. Ezekből a kópiákból egy olyan válogatást igyekeztünk közreadni, amely a téma népszerűsítése mellett tudományos szempontból is hiánypótló lehet. A kutatás több ízben felhívta a figyelmet arra az érzékletes párhuzamra, ami az 1068-as kerlési ütközet eseményeit, Krisztus szenvedéstörténetét, valamint a vértanú szüzek mártíromságát bemutató képsorok közt megragadható. Jelen kötet talán eme hasonlóságok szemrevételezése során is segítséget nyújthat.
A másik tényező, amire a viszonylag gyors újrakiadás felhívja a figyelmet: a kutatás eredményeinek folyamatos gyarapodása. A felvidéki Kövi templomában folytatott festőrestaurátori munkálatok újabb adalékokkal bővítették a már megírt történetet. A közelmúlt erdélyi feltárásai közül a nagyajtai unitárius templom, illetve a marosvásárhelyi Vártemplom Szent László-legendája kerül ismertetésre. Előbbi egészen újonnan előkerült emlék, utóbbi a képciklus ez idáig egyetlen olyan példája, amelyik Erdély egy nagyobb városi templomában maradt fenn. Míg a palágykomoróci református templommal Kárpátalja, hovatovább 14. századi falfestészetünk egyik pontosan körülhatárolható emlékcsoportjának újabb szereplője is részévé vált a lovagkirály itt kibontakozó történetének.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása