Lepsényi István személye a legmagasabb szintű mérnöki-irányítói munka minőségére jelent garanciát szerte a világban. Neve összefonódik az egykor legjelentősebb magyar gyár, az Ikarus rendszerváltásig tartó sikertörténetével. Az Autókonszern élén a hazai gépkocsigyártás terepét készítette elő, hogy aztán a nem kevés gáncsoskodás ellenére a projekt megvalósuljon: vezetésével Esztergomban felavatták az első magyarországi Suzuki gyárat. A két, merőben eltérő munkamódszer olajozott együttműködése Lepsényi diplomáciai érdeme. Kiolthatatlan érdeklődése hajtotta tovább a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. élére, ahol meghatározó fejlesztéseket hajtott végre. Energiája szinte kifogyhatatlan: többnyire üzleti úton van, és ma sem dolgozik kevesebbet, mint hajdanán az Ikarus-telepre kijárva. Amikor japánul kellett tanulnia, japánul tanult, a napi több órás vonatutakon szépirodalmat olvasott, s ha műszaki konzultációra volt szükség, nem volt rest felkeresni régi kollégáit. Pályája olyan kiváló mérnök-tanárokéval fonódik össze, mint Dr. Palkovics László, Michelberger Pál vagy Jakab Mátyás. Ez utóbbi két szakember, valamint Kapolyi László e kötetben is kiegészítik Lepsényi történetét: miként lehetett újat teremteni a lebomló hazai szocializmusban. Kötetünk hőse a tudomány alapjai mellett még valakit megismert leningrádi műszaki egyetemista korában: leendő feleségét. A hajdani kollégista pár mára nagyszülővé lett, bár Lepsényi István nem a hintaszékben üldögélő nagypapa megtestesítője. Hogy mivel telnek napjai, ez is kiderül az életútját bemutató kötetből.
Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök, nukleáris szakmérnök, egyetemi doktor. Életpályája során volt ipari mérnök, tudományos kutató és államigazgatási középvezető. Jelenleg szabadúszó szakíró. Mintegy 50 tudományos és közel 800 tudományos-műszaki ismeretterjesztő cikk, illetve ezzel együtt immár 20 könyv szerzője, társszerzője vagy szerkesztője.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása