Közösség és egyén a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Károli Gáspár Református Egyetem és a Miskolci Egyetem együttműködésével Közösség és egyén - a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel 2021. február 25-én és 26-án kétnapos nemzetközi tudományos online konferenciát tartott. A konferencián 4 ország - köztük egy tengerentúli - 12 kutatóhelyének 24 történésze, kutatója osztotta meg egymással legújabb kutatásainak eredményeit. Ezek elküldött írásos változatait tartalmazza e kötet. ,,Közösség és egyén" a címválasztás, mivel az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerültek a GUPVI, vagyis a Hadifogoly- és Internáltügyi Főparancsnokság, valamint a GULAG, vagyis a [Javító-munka] Táborok Főparancsnoksága felügyelete alá tartozó lágereket megjárt személyek története. Számos család kért, kér segítséget a kutatóktól, hogy megismerhessék felmenőik sorsát, szenvedéseik, haláluk helyét. Egyre több település közössége tartja fontosnak feltárni, mi történt elődeikkel a szovjet megszállás kezdeti időszakában. Az idő sürget. Egyrészt, mert a szemtanúk közül már alig vannak életben. Másrészt, mert generációk nőttek fel e tragikus, XX. századi történelmünknek a szocializmus időszakában elhallgatásra ítélt fejezetének ismerete nélkül, ami torzította világlátásukat, identitásukat. ,,A múltat végképp el akarták törölni" - ahogy énekelték és énekeltették velünk. Tették ezt tudatosan, hiszen ahogy nemzeti imádságunk, Himnuszunk szerzője, Kölcsey Ferenc írta: ,,Egy nép, amely nem tud emlékezni, magát temeti el." A kötet írásai mélyrehatóan és sokoldalúan mutatják be, elemzik a szovjet fogságba került mintegy egy millió személy, családtag hiányának az otthonmaradottakra: Magyarország egész társadalmára, belpolitikai életére, az elcsatolt területek magyar és német lakosságára, a különböző régiók, települések egész közösségére, társadalmi csoportokra, a családokra, sőt az egyénekre kiterjedő hatásait egészen az 1956-os forradalom és szabadságharcig. Egyúttal betekintést adnak a különböző fogolystátuszban - hadifogolyként, internáltként, politikai rabként - elhurcoltak személyes élményein keresztül a fogság különböző stációiról, a GUPVI- és a GULÁG-lágerek belső rendjébe való betagolódás és közösségeibe történő integrálódás problematikáiról, maradandó traumákról és túlélési technikákról.