Az író ezt a könyvet tudja adni unokáinak, unokáinknak. A helyszínek fikciók, a lélektani ábrázolás egyetemleges. Bár tudja, hogy kitárulkozni veszélyes, viszont csendben maradni káros. Meglátásait nem ajándékként, hanem jó büntetésként éli meg. Az írások a kisember védtelenségéről, kiszolgáltatottságáról szólnak. Civilizálódik-e az emberi jellem valaha? A szereplők a maguk suta módján keresik a kiutat, de sokszor tehetetlenek. Hol elkeseredettek, hol fanyarul vidámak. Olyanok, mint az élet. Néha azért kedves pillanatok is adódnak. Lélektani ábrázolással kutatja az emberi természetet, keresi a békét, a biztonságot, a nyugalmat. Mintha tetszhalottak lennénk. Fel fogunk ébredni? Mikor? Hol vannak a pszichológusaink? A tudósaink? Miért hallgatnak? Hol van a belső kényszer?
Figyelmükbe ajánlom a könyvet:
- szülőknek, nagyszülőknek
- óvónőknek, tanároknak
- egészségügyi dolgozóknak
- egészségügyre rászorulóknak
- mindenkinek, akinek fontos a gyermek, a jövő, a hivatás az ember
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása