A Magyar Királyság nyugati határvidéke, 1030 ősze. A győztes magyar seregek Imre herceg parancsára hazaindulnak Esztergomba, ám a trónörökösnek még nem áll szándékában visszatérni István király palotájába. Ehelyett viking testőrségével a közeli apátság felé veszi az irányt. Ez a kitérő nemcsak a diplomáciában még járatlan, forrófejű herceg, de az egész Árpád-ház további történelmét is meghatározza. Imrének talán több tiszteletet kellene mutatnia az apátság régimódi gondolkodású ura iránt. Az egyházi bíróság elé idézett ismeretlen, ámde igencsak vonzó besenyő lány felbukkanása megzavarja a férfiak fejét, legyenek katonák vagy papok. Ám a legsúlyosabb hiba, amit a herceg vét: lebecsüli halálos ellenfele, Konrád német császár ravaszságát, és ezzel veszélybe sodorja Esztergomot, a királyi várat is.
De mit is tud ez a lány, és ki ő valójában? A királyi udvarban végül minden kiderül. De ha a múlt árnyait egyszer megidézték, még a legnagyobb király hatalma is kevésnek bizonyul velük szemben.
A Királyok és keresztek történelmi képregény 2. kötete a korszak legismertebb helyszíneire, a Pannonhalmi Főapátságba, az esztergomi királyi várba visz el bennünket a szerzőktől megszokott látványos, fordulatos módon. A színes oldalakon olyan újabb történelmi alakok tűnnek fel, mint Aba nádorispán, a későbbi király vagy Dominicus, az esztergomi érsek.
A kiadványhoz tartozó ingyenes mobil-applikáció vadonatúj elemekkel, várakkal, monostorokkal egészült ki.
NÉMETH LEVENTE: művészeti vezető, képregény-rajzoló, a projekt ötletgazdája. Levente a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett mint tervezőgrafikus művész. Munkáival több díjat is nyert, közöttük a Magyar Art Directorok Clubjának, az Ezüstgerely pályázatnak egy-egy díját vagy a számára legértékesebb Aranyrajszög díjat.
MÉSZÁROS JÁNOS: író, szövegíró, marketinges és management tanácsadó.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása