Kecskemétet a magyar városfejlődés egyik legérdekesebb példájaként tartják számon. A település csaknem hat és fél évszázada áll városi rangban. A feudalizmusban királynéi birtokként, majd földesúri hatalom alatt álló mezővárosként jelentős szabadságokkal bírt, melyek hűbérifeudális korlátoktól mentes fejlődést biztosítottak számára. A török időkben különleges jogi státusza lehetővé tette megmaradását, majd a pusztai nagy állattartás és marhakereskedelem alapozta meg fejlődését. A földesúri függéstől megszabadulva - a nagy mezőgazdasági kultúraváltás után - a szőlő- és gyümölcstermelésben, a kertes tanyák elterjesztésében játszott szerepe is megkülönböztette Kecskemétet a többi várostól. A sívó fútóhomokot "aranyhomokká" változtató szorgalom, tudás, a nyitottság, az újra, a befogadásra, az adaptivitásra való képesség, a hihetetlen élni akarás tette igazán várossá. Varázsának titka a táj és az ember küzdelmes századokban kialakult barátsága. Kecskemét olyan város, melyet az emberi kreativitás teremtett meg a futóhomok közepén, és tett valódi európai településsé. Neves szülöttei - közöttük Katona József, vagy éppen a 125 éve született Kodály Zoltán - nemcsak a magyar, hanem az európai és az egyetemes kultúrát is gazdagították. A megyeszékhelynek dicső múltja, nagyszerű hagyományai mellett reményteljes jövőt ígér jelene is. Ennek a jelennek pedig kiemelt feladata, hogy - nagy városépítő elődeink kivételes hagyatékának értékeit megőrizve - törekedjünk Kecskemét építészeti, gazdasági és kulturális kincseinek további gazdagítására. Fontos az is, hogy folyamatosan gyarapodó épített és szellemi örökségünket megismertessük mindazokkal, akik településünkön tett látogatásuk után távoli tájakra vihetik el jó hírünket. Kiválóan szolgálja ezt a nemes célt a Kecskemét című fotóalbum legújabb kiadása is, amely átfogó képet ad vendégszerető városunk szépségeiről. - Dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármestere
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása