A márciusi összeállítás több írásával a kétszáz éve született Petőfi Sándorra emlékezünk; Tóth László költő, író lapkezdő jegyzetében olvashatjuk: „…nincs fellépte óta magyar író (a legkülönbözőbb, sokszor egymással is szemben álló alkotókat, alkatokat, stílusokat, eszményeket nézve), aki, ha másfelé tart is, megkerülhetné őt.” Közöljük Petőfi Sándor 1848. március 15-i naplójegyzeteit is. Nyilasy Balázs esszéjét a költő pályakezdésének szentelte: „A mindennapiság számára nem ellenséges, idegen világ, hanem identitásteremtő, harmonikus érzetek bázisa; az Alföld makrokörnyezete s az ebéd utáni szundikálásra alkalmas puha pamlag egyaránt jó érzéseket kelt benne. A személyiség kapcsolati elköteleződései (a baráti együttlét örömei, az anyai szeretet, az apához kapcsolódó, megértő próbálkozások, a színészek méltó közösségéhez és a nemzeti nagycsoporthoz tartozás) a pszichikus kielégülés forrásai. A Petőfi-versekben még a pipázás is harmóniateremtő, boldogító aktusként tűnik fel, s a rugalmas, egészséges pszichikumot a kudarcokon természetes humor, játékos, vigasztaló önirónia segíti át.”
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása