A történetek megértése első lépésben többnyire morális megközelítésen alapul. Ennek során a cselekvéseket, történéseket és karaktereket a jó-helyes és a rossz-gonosz tengelye mentén, az ábrázolt világot pedig az igazságosságról alkotott elképzelésünk tükrében értékeljük. A morális magyarázatok vizsgálata ennek ellenére viszonylag kevés teret kapott a szűken vett irodalomtudományos vizsgálatokban: nem képezte tárgyát sem a klasszikus filológiai kutatásnak, sem a modern irodalomelméleteknek, sem az értelmezés szövegközpontú koncepcióinak. Mindazonáltal a morális szempontok az interdiszciplináris irányzatokból nem szorultak ki: korábban a filozófiai szempontú szövegértelmezések és a kultúratörténeti megközelítések, aktuálisan pedig az irodalmi antropológia, illetve a (pszichológia és a kognitív tudomány eredményeit felhasználó) befogadásközpontú elméletek foglalkoznak morális kérdésekkel. Ez utóbbiak a közelmúltban a morális értékelések hátterében működő összetett kognitív és érzelmi folyamatokra irányították rá a figyelmet, amelyek feltehetően jelentős szerepet játszanak a morális cselekvőképesség, az érzelmi intelligencia vagy az empátia kialakulásában és elsajátításában. A kötet szerzői - Bereczkei Tamás, Fogarasi György, Hajdu Péter, Horváth Márta, Jeney Éva, Kálmán C. György, Katona Tünde, Kovács Edit, Pavlovits Tamás, Simon Gábor, Szabó Judit, Szilvássy Orsolya, Tarnay László - a kognitív és evolúciós pszichológia, illetve az utóbbi évek filozófiai és etikai elméleteinek irányultságát követve értelmezik és teszik szélesebb körben elérhetővé az irodalmi és művészeti befogadás morális aspektusait.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása