Ha Buddhával találkozol az úton, öld meg! - szólít fel egy réges-régi zen mondás. Életünk spirituális zarándokút, melynek értelmét nem kívülről kapjuk; magunknak kell kikovácsolnunk. Sheldon Kopp ezen intelem aranyfonala mentén ver hidat az archaikus bölcsesség és a mai pszichoterápia felismerései között, Lao Cétől Carl Gustav Jungig.
A pszichoterapeuta, napjaink szellemi tanítómestere, nem az igazság letéteményese; ő is csak egy másik, gondterhelt emberi lény.
Hiú remény tőle várni a megváltást, hisz képtelenség, hogy valaki más oldja meg a mi problémáinkat. A terápiás páciens elbeszéli saját életének történetét, így tanul. És mi, olvasók? Ismét csak valakinek a tanítványai leszünk, vagy elkezdünk végre tanulni? Vajon képesek vagyunk-e ráismerni saját tükörképünk darabkáira az ősi kultúrák mítoszaiban, a világirodalom "nagy" elbeszéléseiben Gilgamestől Cervantesen át Hesséig, és a pszichoterápiás praxis "kis" történeteiben - mindazokban a narratívákban, amelyeket sokat próbált útikalauzunk a terepauta-páciens viszony mélyrétegeit elemezve tár elénk és kommentál ebben a bölcs, provokatív, kétségbeejtő, felemelő, de mindenekelőtt emberi, túlságosan is emberi könyvében?
Sheldon Kopp (1929-1999) amerikai pszichoterapeuta, tanár. Kelet-Európából emigrált zsidó szülők gyermekeként, New Yorkban született. Klinikai szakpszichológusként dolgozott New Yersey-ben és Washingtonban, majd magánpraxist nyitott. Több mint egy tucat könyv szerzője. Legnagyobb sikerét jelen kötetével aratta, melyet számos nyelvre lefordítottak. Magyarul most jelenik meg először.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása