Graphisoft 2.0

Bojár Gábor 2005-ben megjelent GRAPHI-sztori című könyve a vállalkozói karrier élvezetes izgalmairól szólt, egy lelkesedéssel és szenvedéllyel teli életszakaszról, mely sokak számára bizonyult inspiráló olvasmánynak, és nagyban hozzájárult a magyarországi vállalkozói kultúra fejlődéséhez is. A Graphisoft 2.0 azokhoz szól, akik az első buktatókon túljutva a növekedés fájdalmaival kénytelenek szembenézni. A szerző a folytatásban inkább a nehézségekre, az elkövetett hibákra fókuszál, arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a hibás döntésekből és gyengeségekből lehet a legtöbbet tanulni. „Azt szokták mondani, hogy -a csúcson kell abbahagyni-, de én ezzel nagyon nem értek egyet. Akkor kell abbahagyni, amikor látod, hogy innen már más jobban tudná csinálni. És ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy kudarcot vallottál. Más méretben más típusú vezetőre lehet szükség, ezt is szeretném bemutatni ebben a könyvben, arra bátorítva a sikeres vállalkozókat, hogy amikor eljön az ideje, legyen erejük és bátorságuk elengedni az általuk alapított céget.” Bojár Gábor fizikus, az 1982-ben alakult Graphisoft szoftvervállalkozás alapítója. Fő termékét, az ArchiCAD-et 100 országban több mint 300 ezer építész használja. A cég 2007-ben beolvadt a németországi központú Nemetschek cégcsoportba. Bojár Gábor munkáját többek között Széchenyi-díjjal, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, az Ernst & Young Az Év Üzletembere díjával ismerték el. Jelenleg a Graphisoft Park ingatlanvállalkozás elnöke és az általa alapított felsőoktatási vállalkozás, az AIT-Budapest vezetője. Nem a Hogyan legyünk sikeresek? avagy Miért én voltam mindig a legokosabb? típusú könyv. Bojár Gábor a Graphisoft történetének második, a tőzsdei bevezetést követő számos buktatóval teli történe - tét irigylésre méltó önkritikával és öniróniával meséli el. Teheti, hisz végül ez is sikertörténet lett. Csak más, mint amilyet megszoktunk. Király Júlia, közgazdász, egyetemi tanár Kivételesen őszinte, lendületes dokumentumot írt Bojár Gábor a Graphisoft sikeres tőzsdei bevezetése utáni hajmeresztő kalandjairól: milyen hibákat követett el, mi mindent kellett volna figyelembe vennie, milyen erényekkel és fogyatkozásokkal szembesült, milyen valóságos érdekek mozgatják a befektetőket és a szakembereket, milyen a valóban működő világpiac? Gazdasági ügyekben járatlanoknak is melegen ajánlom. Spiró György