A szerzőpár a 20. századi politikai eszmék elemző bemutatására vállalkozik. A könyvközéppontjában a hatalom és az igazságosság kérdése áll, ahogy azt liberális, szocialista, kommunista, nacionalista és fasiszta értelmiségiek értelmezték a 19. század végétől a 21. század elejéig. Ugyanakkor Tony Judt történész és esszéíró intellektuális életrajza… Végül pedig elmélkedés a politikai eszmék korlátairól (és megújulási képességükről), valamint a politikával foglalkozó értelmiségiek erkölcsi kudarcairól (és kötelességeikről). A könyv szövege párbeszédes – kérdések, feleletek és viszontválaszok követik egymást.
A beszélgetőkönyv témái: a holokauszt mint zsidó és német probléma, a cionizmus és európai eredete, az angol kivételesség és a francia univerzalizmus, a marxizmus és kísértései, a fasizmus és az antifasizmus, a liberális etika újjáéledése Kelet-Európában, a társadalmi tervezés Európában és az Egyesült Államokban. Megtudhatjuk, hogy miért olyan nehéz megszabadulni a marxista gondolkodásmódtól. Remek elemzéseket olvashatunk Leninről, a cionizmusról, a fasizmusról és az antifasizmus történelmi szerepéről is. Kelet-Európáról szerzőink megállapítják, hogy e régió finom szellemi, társadalmi és kulturális folyamatai szinte felfoghatatlanok a kívülállók számára. A kommunizmus évtizedei alatt az itteni értelmiség olyan tapasztalatokra tehetett szert, amelyek ismeretlenek maradtak a nyugatiak számára. A szerzőpáros kiválóan állítja szembe az intellektuális elhivatottság két formáját: a század elején „az elköteleződés azt jelentette, hogy feltárjuk valaminek a hamisságát. Egy nemzedékkel később már absztrakt igazságok kinyilvánítását jelentette.” Mai értelmiségünk dilemmáit is felvetik: hogyan kényszeríthetné rá másokra kultúráját és politikai nézeteit egy értelmiségi, aki hisz a szabadságban – és hogyan mondhat le erről, ha komolyan veszi saját értékeit?
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása