Kárhozatra vagyunk ítélve, vagy van menekvés? Megbírózunk-e önmagunk az élettel, vagy szükségünk van valakire, aki mutatja az utat? Három felkavaró, filozofikus történet a felnőtté válásról, amikor felfedezzük az élet mélyebb értelmét.
Az első novellában egy lány életébe pillanthatunk bele. Prostituált édesanyját korán elveszítette, onnantól kezdve sodródott az apácák nevelése és a nagynéni-nagybácsi nevelési elvei között. Gondolatai egyre rosszabbak, sivárabbak, negatívabbak, nagykorúvá válását azzal ünnepli meg, hogy elhagyja rokonait, és új életet szeretne kezdeni egy családnál...
Hány olyan ember van, aki kifelé mást mutat, mit amilyen ember valójában - teszi fel a kérdést a második novella. A történet egy nőről szól, aki kénytelen volt elviselni férjét. Kérdezhetnénk, hogy miért ment feleségül hozzá? Valószínűleg a kezdeti kedvesség és a behálózás része volt e beteg ember taktikájának...
A harmadik novella főhőse egy nem igazán szerethető figura, mégis a megértésünkért küzd. Érdekes írói kísérlet arra, hogy bevonja az olvasót, és együtt drukkoljanak azért, hogy hősünk "képes legyen megérteni önmagát".
Elgondolkodtató történetek, életről, halálról, hitről, szeretetről, felelősségről.
Három különböző sors, de egy dolog közös bennük: túl későn ismerik fel, értik meg, hogy hol és mit rontottak el. Hibás döntéseik miatt súlyos lelki terheket cipelnek, ám az erőt nem a feledés, hanem az emlékezés adja számukra. Hiszen minden elbeszélés végén ott pislákol a remény sugara, a lehetőség, hogy még nincs veszve minden, hogy az élet megy tovább, s tőlük, maguktól függ, hogy melyik irányt választják, hogy azután jelenük, s jövőjük milyen lesz.
A magyar származású, olasz írónő a Csak a szívedre hallgass című könyve már világsikert aratott, 20 kiadást ért meg, 15 országban több millió példányban kelt el, s melyből filmet is forgattak,a Kiadónál megjelent.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása