Van egy sziget. Csöndes, álmodó, nyugalmas. Szava türelmes mosoly, álma békés együttlét. Átkarolja a felhőket, fákat, hegyeket, folyókat, és magához öleli a csillagos eget. Világokat, emberi világokat teremt... Ez a sziget Te vagy, és Én vagyok. Ez a sziget Ő, és Mi mindannyian. Néha fölcserélődünk. Néha már nem is érezzük, hanem tudjuk, tudjuk, tudjuk... a ruha más, de a szív ugyanaz. Tegyen boldoggá a tudat, hogy Te vagy ez a sziget. És érezd, hogy akit szeretsz, s aki viszontszeret, ő is ez a sziget. Senki és semmi nem választhat el valóságosan a szigettől, sem a magadétól, sem másétól, ha te úgy akarod. Hiszen szeretni jöttél.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása