1938. november 10-én, a Kristályéjszaka másnapján Otto Silbermann dühödt üvöltözésre riad a lakásában: "Kinyitni, zsidó!"
Silbermann kénytelen a hátsó ajtón át elmenekülni. A mindaddig köztiszteletnek örvendő zsidó kereskedő ettől kezdve üldözöttként él, megfosztva otthonától, vagyonától, méltóságától. Egyfolytában úton van, vonatokon keres menedéket, s a legkülönfélébb emberekkel hozza össze a sors: a nemzetiszocialista rezsim kollaboránsaitól a megfélemlített gyanakvókon át a bátrakig, akik megpróbálnak segíteni neki.
Az utazó a náci zsidóüldözés legkorábbi irodalmi dokumentuma, első kézből való híradás a németországi pogromokról, melyekkel kezdetét vette a zsidók szisztematikus kiirtása. Otto Silbermann történetében olyan közelről és olyan élesen rajzolódik ki a német társadalom és Európa tragédiája, hogy szinte arcul csapja az olvasót.
Boschwitz 1938 novemberében, huszonhárom évesen, néhány hét alatt vetette papírra Az utazó kéziratát, mely angol fordításban jelent meg 1939-ben. Négy évvel később, pár héttel halála előtt megírta édesanyjának, hogy a regényt éppen átdolgozza. A javított kézirat első felét elküldte volt fogolytársával Európába, ám az sosem érkezett meg, a második felével pedig már nem készülhetett el. A háború után többen megpróbálták kiadatni az eredeti német szöveget, többek között Heinrich Böll is, ám a kiadók rendre elutasították. A több évtizeden keresztül elfelejtett történetre a Klett-Cotta kiadó talált rá újra, és mikor 2018-ban kiadták, az év irodalmi szenzációja lett.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása