1963-at írunk. Egy húszéves katonát letartóztatnak, fogalma sincs, miért. Fél évig magánzárkában tartják, majd négy évre elítélik. A vád: részvétel a Mészáros-féle összeesküvésben. A bűne: ismert egy Mészáros nevű fiút. Felajánlják: azonnal szabadul, ha valakit megvádol. Nem teszi.
Milyen volt az élet a Kádár-rendszer politikai foglyaként? Hogyan segítettek magukon a rabok, és miféle emberek társaságában töltötte a fiú a börtönéveket? Hogyan lehetséges, hogy bár megrendült egészséggel, de megerősödött, ép lélekkel szabadult?
Ezt a történetet nem a képzelet, hanem az élet írta. Szesztay András egykori politikai fogoly most kitálal, egyben emléket állít azoknak, akiknek nézeteik vagy hitük miatt kellett rács mögé, esetenként a halálba menni. Kötete nem szokványos visszaemlékezés, hanem sodró lendületű, megrázó regény, ahogyan ajánlója, Köllő Miklós fogalmaz: a kiszolgáltatottsággal, a reményvesztettséggel a hit, az életigenlés feszül szembe, hosszan tartó katarzis lengi át a művet.
Ajánljuk azoknak, akiket érdekel a történelem "alulnézetben" is, és mindazoknak, akik szeretnének úrrá lenni életük nehézségein.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása