Több mint száz éve foglalkoztatja a művészettörténészeket az Árpád-kor egyik legbonyolultabb, de alig hozzáférhető alkotása. Kötetünk, amely a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával elkezdett kutatási program keretében készült, erről a különleges műalkotásról szól: az esztergomi székesegyház szobrokkal és márványképekkel felszerelt egykori főkapujáról. A Porta speciosa III. Béla király idején, a 12. század utolsó évtizedében készült, és bár túlélte a török kori viszontagságokat is, de a 19. századi építkezések óta már csak ábrázolásokon és apró töredékekben létezik. A munka a töredékek összegyűjtésével és katalogizálásával kezdődött, és a kivételes színvonalat képviselő mű szerkezetét, a műhely művészi irányultságát, a képek tartalmát elemző tanulmány elkészítésével végződött. Az építmény szerkezeti megoldása vajon milyen előzményekre vezethető vissza? A töredékek első osztályú szobrászi színvonala mely európai művészeti központokkal tart rokonságot? A művészek milyen körülmények között érkezhettek a Magyar Királyságba? Művészetük felismerhető inspirációi mit árulnak el tájékozottságukról és a megrendelők igényeiről? Voltak-e az építés folyamán megtorpanások, tervváltozások és újrakezdések? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása