Artmagazin 135. különszám - 2022/3. szám

Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. ARTMAGAZIN 135. KÜLÖNSZÁM Kedves Olvasó! Ismét különszámmal jelentkezünk, összegyűlt ugyanis rengeteg hiánypótló anyag arról az időszakról, ami először a külföldi érdeklődésnek köszönhetően a műkereskedelem, majd az ezzel összefüggésben egyre intenzívebbé váló kutatás számára is érdekessé vált. A helyzetre jellemző, hogy rengeteg adalék a közös gondolkodásnak köszönhetően bukkant elő, ha nevezhetjük annak a sokszor inkább kommentháborúnak is beillő eszmecserét a Facebook erre kiválóan alkalmas felületén. Ezek inspirálták Halász András több mint kilencvenezer karakteres reflexióit, amit mi most szerkesztve, rövidítve közlünk, megragadva az alkalmat, hogy közben a szerző munkáival is megismertessük az érdeklődő olvasót. Egy szakdolgozat szintén rövidített és szerkesztett változatát is közrebocsátjuk, ami Kele Judit szemszögéből írja le majdnem ugyanezt a korszakot. Ez által hangsúlyossá válik a női szempont, amire ráerősít a Ladik Katalinnal készített interjú. Nagyon erős kontúrokkal rajzolódik ki ebből a test, mint alkotói eszköz vagy mint médium használata az akkori, egyáltalán nem szabad viszonyok közt, amikor viszont a pornóipar még nem határozta meg, nem deformálta sem a testképet, sem a meztelenség jelenlétét a társadalmi és a művészeti térben. Mára szinte teljesen elfeledett összefüggéseket is felvillantunk: hogyan volt egyben még a kilencvenes évek legelején is az a két oldal, amely mára engesztelhetetlenül ellentétesnek látszik, milyen közös pontokat találhatunk mondjuk Birkás Ákos és Makovecz Imre gondolkodásában - ha egyáltalán. Ezt Ekler Dezső visszaemlékezése alapján latolgathatjuk. Szinte az összes szereplő, akikről írunk, tanított később valahol vagy igyekezett tapasztalatait közvetíteni valahogy a közönség felé. De a leghosszabb tanári működést Tölg-Molnár Zoltán mondhatja magáénak, a vele készült interjú erre is kitér, de inkább a művekre, azok szemléletbeli forrásaira koncentrál. Könyvet is ajánlunk, Szabados Árpád fotóalapú munkáit - és ha a tanári működésről van szó, őt nemcsak mint a Képzőművészeti Egyetem valamikori rektorát, hanem mint a GYIK Műhely egyik kitalálóját is említeni kell. Végül egy évforduló is szóba kerül: honnan indult az a típusú gondolkodás, ami ezt a különszámot is meghatározza, mikor kezdődött az, hogy a művészet történetét női szempontból is áttekintsük, és mekkora paradigmaváltás volt, amikor elkezdődött annak kondicionálása, hogy ha valaki nő, azt a hagyományosan férfiak számára fenntartott működési formákban ne hátrányként érzékelje, hanem kezdjen valamit a helyzettel. Vagyis mikor kezdődött a hosszú menetelésünk? TARTALOMJEGYZÉK: ARTANZIX 4 ÉVFORDULÓ Lépold Zsanett: Feminista Psycho? Ötvenéves a Womanhouse 6 TÖRTÉNET Halász András: Elhervadt Rózsa. Halász András esszéisztikus vissza- és előretekintése 10 MŰVÉSZ/NŐ Mészáros Luca: A nőműtárgy. Kele Judit: I am a Work of Art 28 INTERJÚ Topor Tünde: Misztérium, amit mindenki érzékel. Beszélgetés Ladik Katalinnal 42 TÖRTÉNET Ekler Dezső: Birkás Ákos és az építészek 56 INTERJÚ Szuda Barna: Megtanultam minden hibát nagyra becsülni. Interjú Tölg-Molnár Zoltánnal 66 ARTMAGAZIN ONLINE Tematikus válogatás 80