Mesélek, tehát vagyok - állítja Fritz Breithaupt. Mindenütt történetekkel találkozunk, és az életet intenzívebben éljük meg, ha történetekbe ágyazzuk, hiszen az elbeszéléseken keresztül egyéni tapasztalatainkat is közös élménnyé alakítjuk. De miért emlékszünk a történetekből inkább az általuk kiváltott érzelmekre, mint a leírt eseményekre? Milyen hatással vannak a narratívák az agyban zajló mechanizmusokra? A történetmesélés gondolkodásmódunk kialakításának hasznos eszköze, amely nemcsak a nehéz és tragikus élethelyzetekben segít, de a boldog érzelmek feldolgozásában is. A szerző az agykutatás legfrissebb eredményeire, valamint több ezer résztvevővel végzett kísérletekre támaszkodik, emellett narratológiai eszközökkel filmsorozatokat, regényeket, Grimm-meséket és mindennapi irodai pletykákat is elemez. Breithaupt olyan lényekként láttat minket, akik történetek révén határozzák meg helyüket a világban, a pszichológiát pedig olyan tudományként definiálja, amelynek az érzelmekre és az affektusokra kell összpontosítania az ember megértésben. A szerző kognitív pszichológus, irodalmár, kiadónknál korábban megjelent könyve Az empátia árnyoldalai.
Az Indiana University Bloomington tanára, a német irodalom és a kognitív tudományok professzora.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása