Amióta Merkel az elnök a CDU-ban, sok minden megváltozott az Adenauer és Kohl nevével fémjelezett kereszténydemokrata néppártban. Az atomerőműveket kikapcsolják, csúnya napelemeket szerelnek fel a tetőkre, a mezőkre, a gyerekeket napközi otthonba küldik. Nincs többé kötelező hadviselés a fiatal férfiak számára. Már nyilvánosan szerethetik a polgárok a saját nemükhöz tartozókat, sőt házassági kapcsolatban is élhetnek. Nincs többé kötelező templomba járás, viszont a muzulmánok is a német nép nagy családjához tartozhatnak.
Néhányan egyenesen úgy tekintenek a Merkel-féle CDU-ra, mint ahol anything goes (bármi lehetséges). Valóban veszélyt jelent Merkel látszólagos karakter- és arculatnélkülisége a pártjára? Vagy talán éppen ő a katalizátora a CDU-nak, amely mindig is pluralista és ideológiaellenes volt, és a pragmatikus politizálási stílust követte?
Ezekre a kérdésekre is választ kapnak a könyv olvasói, köztük mindazok, akik pártpolitikával, pártszervezéssel, politikai kampány tervezésével és alapvető néppártelméleti kérdésekkel foglalkoznak.
Emellett izgalmas, sztorizó, nagyszerű olvasmány ez az alapos munka.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása