A test elpusztítható, de a szív törhetetlen...
Azt mondják, a gonosz mindig megtalálja azt, aki hozzá hasonló. Én is az lettem volna, amikor gyerekként megkörnyékezett? Mert megtette. Ádázul elpusztított, majd újraalkotott. Évekig élősködött a testemen és a lelkemen, hogy egy napon erősebb emberként születhessek újjá. Érinthetetlenként...
Itt állok az alvilág kapujában, ahol a pokol már mindenkinek baráti törzshelye. Beléphetsz te angyalként is, de szárnya csak a legbátrabbaknak marad. Én mégis beléptem azon a bizonyos kapun. Mert semmi nincs olyan veszélyes és csábító, mint egy gyönyörű fenevad, akinek a kegyetlensége előtt mindenki meghajol. Én is fejet hajtottam és behódoltam neki.
Cserébe vágyakat és álmokat kaptam.
De tudom, hogy egy nap a nagy fehér farkas eljön értem, belém mélyeszti éles fogait, és letépi a szárnyaimat.
A holló a Sötét lelkek-sorozat második, egyben befejező kötete, ahol kiderül, ki az igazi vadász. A maffia nem ad második esélyt, ahogy a kegyetlen orosz Pakhan sem. Marilyn Miller megmutatja, milyen az, amikor összemosódnak két világ szabályai, felszínre törnek emlékek és titkok, amik megválaszolják a legsúlyosabb kérdést. Vajon tudnak a sötét lelkek tiszta szívből szeretni?
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása