Egy hasbeszélő macskatulajdonos, egy labirintuslelkű pékinas és egy álmodozó óvónő, aki szentül állhatatos. Egyiküknek anyanyelve nincs, a másik nem beszél nyelveket, a harmadik képes hangot adni bárkinek és bárminek.
Azt csiripelik a verebek: a hasbeszélők és a regényírók szívesen vacsoráznak betűtésztás levest. Segít nekik a semmiből csodát teremteni. Papp-Zakor Ilka csodás hasbeszélő-regényében tréfákkal és megpróbáltatásokkal, kötődéssel és faképnél hagyással, nehéz-szép sorsokkal és nyelvi trillákkal találkozunk.
A szerző akrobatikusan hajtogatja a cselekményszárnyakat, úgyhogy mélybe ránt ez a szöveg, és az égig emel. (Vass Norbert)
Papp-Zakor Ilka (Kolozsvár, 1989) Budapesten él. Író, műfordító, doktorandusz az ELTE lengyel szakán. Angyalvacsora (2015) c. kötete a JAK+Prae gondozásában, Az utolsó állatkert (2018) és Majd ha fagy (2021) c. könyvei a Kalligram Kiadónál jelentek meg.
Legyen az első, aki véleményt ír ehhez a tételhez!
Hozzászólás hozzáadása